Nyomtatás Mentés Előző találat Keresés
 
Magyar Közlöny
1988/15. IV. 21.
Időállapot
keresés dátuma:2014.08.01.

Időállapot összehasonlítása
Összehasonlítás
Paragrafus keresése
 
A jogszabály hatályos, egységes szerkezetű szövege.
A jogszabály további időállapotokat tartalmazó változatásnak eléréséhez lépjen be.

További információk | Jogi Adatbank előfizetés
 
 
jog
WKHU-QJ-XML-00000098800001TV_20140501_004
WKHU-QJ-XML-00000098800001TV
4

(6) 
1
 
  Az (1) bekezdésben meghatározott díjak beszedésének feladatait, valamint a díjellenőrzési létesítmények üzemeltetését, működtetését az ÁAK Zrt. látja el. Ennek végrehajtása érdekében a KKK szerződést köt az ÁAK Zrt.-vel.

33/B. § 
2
 (1) 
3
 
  A használati díjfizetéssel érintett országos közutakat – ideértve erre irányuló szerződés esetén a 33. § (1) bekezdés
  a)
pontja szerinti kezelő által működtetett országos közutat is – vagy azok egyes szakaszait, a használati díj, valamint megfizetésének elmaradása esetén a pótdíj mértékét, a fizetés módját és feltételeit – a Kormány által jóváhagyott elvek alapján – a miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg.

(2) 
4
 

(3) 
5
 
  A használati díj nem tartalmazhat sem közvetett, sem közvetlen megkülönböztetést, így különösen tilos a diszkrimináció a gépjárművek nemzetisége vagy a gépjárművek tulajdonosának (üzemben tartójának) nemzetisége, illetve letelepedési országa, valamint a járművek nyilvántartásba vételi helye, illetve a közlekedési tevékenység kiindulási pontja vagy rendeltetési helye alapján.

(4) 
6
 
  A használati díj beszedésére jogosult szervezetek, valamint az (5) bekezdésben meghatározottak szerint általuk megbízott gazdálkodó szervezetek a díjfizetés elmulasztása esetén az országos közutak használatának díjáról szóló jogszabály szerinti pótdíj behajtása céljából, továbbá a (8) bekezdésben meghatározott szervezetek a díjfizetés ellenőrzése és a hatáskörükbe tartozó pótdíjkövetelés, vagy a pótdíjkülönbözetre vonatkozó követelés behajtására irányuló eljárás megindítása céljából a követelés elévülésének vagy az (5) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig kezelhetik a használati díjjal, vagy az annak meg nem fizetése esetén fizetendő pótdíjjal összefüggő jármű-azonosító adatokat és a természetes személy üzemben tartó személyes adatait.

(5) 
7
 
Amennyiben a használati díjat nem fizették meg, a díj beszedésére jogosult szervezetek vagy az általuk megbízott gazdálkodó szervezetek a jogosulatlan úthasználat időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül kötelesek postára adni a pótdíjfizetési felszólítást. Ha a használati díjat és pótdíjat meg nem fizető üzemben tartó (gépjárművezető) a helyszíni ellenőrzés alkalmával az ellenőrzésről kiállított jegyzőkönyvet aláírja és átveszi, akkor nem kell a pótdíjfizetési felszólítást részére kézbesíteni. A pótdíjfizetési kötelezettség két év alatt évül el. A pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.

(5a)
8
  Ha a pótdíjfizetési felszólítás megküldésének időpontjában a közúti közlekedési nyilvántartás nem a tényleges üzemben tartó adatait tartalmazza, az (5) bekezdés szerinti határidő a tényleges üzemben tartó ismertté válásától számítandó.

(6)-(7) 
9
 

(8) 
10
 
  A használati díj tekintetében díjellenőrzésre a közlekedési hatóság és a 33. § (1) bekezdés
  b)
pont
  ba)
alpontja szerinti közútkezelő, valamint az ÁAK Zrt. jogosult.

(9) 
11
 

33/C. § 
12
 (1) 
13
 
A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szervezetek a díjköteles utak használati díja megfizetésének helyszíni ellenőrzése, valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek helyszíni ellenőrzése alkalmával hatósági ellenőrzés keretében eljárva jogosultak:

a) 
a gépjárművet megállítani, a gépjármű helyzetét és állapotát dokumentálni, a gépjármű okmányait átvenni,

b) 
  a feladat ellátása céljából az úthasználó személyazonosító okmányait és a gépjármű azonosító okmányait megvizsgálni,

c) 
a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve intézkedését kérni, és annak megérkezéséig – de legfeljebb két óra időtartamra – feltartóztatni azt, aki a gépjármű okmányait nem adja át, vagy személyazonosságát nem igazolja, vagy az intézkedést más módon akadályozza,

    a) 
  a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek helyszíni ellenőrzése során megállapított, a 20. § (7a) bekezdésében meghatározott mértékű szabályszegés esetén az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóság kiérkezéséig – de legfeljebb két óra időtartamra – a járművet visszatartani,

    b) 
  a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek helyszíni ellenőrzése során megállapított szabályszegés esetén – ha az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv intézkedésére nem került sor – a közigazgatási bírság kiszabása érdekében a bizonyítékok megküldésével együtt értesíteni az illetékes hatóságot,

d) 
a díjköteles útszakasz azonnali elhagyását elrendelni,

e) 
a jogosulatlan úthasználat tényének megállapítása esetén az erről készített jegyzőkönyv átadásával az úthasználót a pótdíj megfizetésére kötelezni.

(2) 
  Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekről jegyzőkönyv, az úthasználó személyazonosító okmányairól és a gépjármű azonosító okmányairól másolat készítésére kizárólag jogsértés megállapítása esetén kerül sor.

(3) 
  Az (1) bekezdés
  a)–b)
és
  d)–e)
pont szerinti intézkedések megtételére, valamint ezen tevékenységhez kapcsolódóan a 33/B. § (4) bekezdés szerinti adatkezelésre a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve is jogosult.

(4) 
14
 
Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása során az ellenőrzésre jogosult szervezet közvetlenül adathozzáféréssel átveheti a gépjármű-nyilvántartásból a járműazonosító adatokat, a természetes személy üzemben tartó személyes adatait és a nem természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat, valamint az arra vonatkozó adatot, hogy ellenőrzés alá vont jármű a díjköteles útszakaszok térítésmentes használatára jogosultak nyilvántartásában szerepel.

34. §  (1) 
15
 
  A közút kezelője
16
  – az országos és a helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint eljárva – köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen.

(2) 
17
 
A közút forgalmi rendjét — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a közút kezelője
18
  alakítja ki. A forgalmi rendet — a forgalmi körülmények vagy a baleseti helyzet jelentősebb változása esetén, de legalább ötévenként — a közút kezelőjének felül kell vizsgálnia, és ha szükséges, módosítania kell. A közlekedési hatóság — a közlekedés biztonságát sértő vagy veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében — kezdeményezheti a forgalomszabályozás módosítását, vagy a közút kezelőjét a forgalmi rend felülvizsgálatára kötelezheti.

(3) 
19
 
A közutat, annak műszaki, minőségi, forgalmi, baleseti adatait, valamint a forgalmi rendjét meghatározó jelzéseket, továbbá a közút üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére fordított költségeket a kezelőnek
20
  nyilván kell tartania.

(4) 
21
 
  A közút megrongálódását a közút kezelője – az országos és a helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint eljárva – köteles kijavítani, és a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzetet elhárítani. A kijavításig és a veszélyhelyzet elhárításáig köteles a forgalomban résztvevőket a veszélyre figyelmeztetni, szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozást elrendelni, illetőleg a közutat lezárni.

(5) 
22
 
  A közút tisztántartásáról a közút kezelője gondoskodik. A közút síkosságmentesítését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a közút kezelője végzi.

(6) 
23
 
  Közút mellett, kijelölt pihenőhelyen vagy várakozóhelyen kizárólag az utasforgalomból származó hulladék helyezhető el. Ha közút mellett, kijelölt pihenőhelyen vagy várakozóhelyen nem utasforgalomból származó hulladékot helyeztek el és az ilyen hulladék elhelyezője azonosítható, továbbá a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásának lehet helye, a közút kezelője értesíti a bírság kiszabására jogosult, külön jogszabályban meghatározott hatóságot. A közútkezelő a hulladékkezeléssel és az eljárással kapcsolatos költségeit a hulladék elhelyezőjével szemben érvényesíti.

35. § 
Az út kezelője
24
  a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint köteles megtéríteni. A kártérítési követelést a kár keletkezését követően haladéktalanul kell a közút kezelőjéhez bejelenteni.

  A közút nem közlekedési célú igénybevétele és a közút melletti ingatlan használata

36. §  (1) 
A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény (a továbbiakban együtt: építmény) elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához (a továbbiakban együtt: nem közlekedési célú igénybevétel) a közút kezelőjének
25
  a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője
26
  feltételeket írhat elő.

(2) 
27
 
  Az igénybevételt kérő a hozzájárulás megtagadása miatt vagy a megállapított feltételekkel szemben a közlekedési hatósághoz fordulhat, amely az igénybevételt engedélyezheti, illetőleg a feltételeket módosíthatja.

(3) 
28
 
  Ha a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele valamely hatóság engedélyéhez kötött építmény elhelyezése céljára szükséges, a nem közlekedési célú igénybevételről is – a közút kezelőjének hozzájárulásával – az építési (létesítési) engedélyezési eljárásban kell határozni. Amennyiben az igénybevételt kérő a hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja, a közút területének nem közlekedési célú igénybevételéről az engedélyező hatóság a közlekedési hatóság szakhatósági nyilatkozata alapján dönt.

(4) 
29
 
Ha a közút kezelője a közút területének nem közlekedési célú elfoglalásához történő hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, a határidő elmulasztása esetén a hozzájárulást a kérelemben foglaltaknak megfelelően megadottnak kell tekinteni.

37. § 
30
 (1) 
A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért — az úttesten kívül végzett közműépítési vagy fenntartási munka kivételével — igénybevételi díjat kell fizetni.

(2) 
Ha a közutat nem közlekedési célból a kezelő hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően vették igénybe, a közlekedési hatóság — a közút kezelőjének kérelme alapján — az igénybe vevőt az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, illetve a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére kötelezheti, továbbá pótdíj fizetésére kötelezi.

(3) 
Ha a közút úttesten kívüli területét közmű építése vagy fenntartása céljából a kezelő hozzájárulása nélkül vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően vették igénybe, az (1) bekezdésben meghatározott díjat meg kell fizetni, és a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

38. § 
Kezelői hozzájárulás nélkül a közút nem közlekedési célból abban az esetben vehető igénybe (a továbbiakban: rendkívüli igénybevétel), ha az közmű, közműalagút, vasútüzemi berendezés, távközlési vezeték vagy csővezeték halasztást nem tűrő kijavítása, árvíz- vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás vagy elemi csapás miatt szükséges.

39. § 
31
 (1) 
  Útcsatlakozás létesítéséhez – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.

(2) 
  Útcsatlakozás létesítéséhez az országos közút vagyonkezelőjének a hozzájárulása szükséges, ha az országos közúthoz új, kereskedelmi egységhez kapcsolódó utat, vagy közforgalom elől elzárt vagy el nem zárt magánutat csatlakoztatnak.

(3) 
  Az (1) és (2) bekezdés szerinti hozzájárulás megadása feltételhez – a (2) bekezdés szerinti esetben csatlakozási díj megfizetéséhez is – kötött. A csatlakozási díj mértékét, illetve a mérték megállapításának elveit a miniszter rendeletben állapítja meg.

(4) 
  Ha az útcsatlakozást hozzájárulás nélkül vagy nem a hozzájárulásban foglaltak szerint létesítették, és

a) 
  az a vonatkozó közlekedésbiztonsági követelményeknek nem felel meg, vagy

a közlekedési hatóság az útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) annak elbontására vagy átépítésére kötelezheti.

(5) 
A szilárd burkolatú közúthoz csatlakozó földút kezelőjének meg kell akadályoznia, hogy a földútról a járművek a szilárd burkolatú közútra földet, iszapot, követ vagy egyéb anyagot hordjanak fel.

(6) 
  Ha a közút kezelője vagy a meglévő közút vagyonkezelője az (1) és (2) bekezdésben meghatározott útcsatlakozás létesítéséhez szükséges hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a kérelmező által szabályszerűen előterjesztett kérelem kézhezvételétől számított harminc napon belül nem nyilatkozik, a hozzájárulást a kérelemben foglaltaknak megfelelően megadottnak kell tekinteni.

40. § 
A nem közlekedési célú igénybevétellel vagy az útcsatlakozás létesítésével összefüggésben okozott kárért az igénybevevő, illetőleg az útcsatlakozás létesítője felelős.

41. § 
32
 (1) 
Az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény fenntartásáról az építmény, az útcsatlakozás fenntartásáról az útcsatlakozás tulajdonosa (kezelője) köteles gondoskodni.

(2) 
A közút kezelője
33
  a közlekedés biztonsága érdekében felszólíthatja az (1) bekezdésben megjelölt építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) annak felújítására, korszerűsítésére vagy megszüntetésére. A felszólítás eredménytelensége esetén az építmény engedélyezésére jogosult hatóság vagy a közlekedési hatóság — a közút kezelőjének kérelmére — az építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) a felújításra, korszerűsítésre, megszüntetésre kötelezheti.

42. §  (1) 
Közút mellett nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a közlekedés biztonságát vagy a közút állagát veszélyezteti.

(2) 
A közút mellett levő terület használata jogszabályban meghatározott esetekben kártalanítás nélkül korlátozható.

(3) 
34
 
A közút műtárgyának minősülő burkolt árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizeket bevezetni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad. A hozzájárulás nélküli vagy az abban foglaltaktól eltérő vízbevezetés esetén a 37. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.

42/A. § 
35
 (1) 
36
 
  A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges

a) 
  külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint

b) 
37
 
  belterületen – a közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához,

c) 
38
 
  amennyiben az elhelyezendő létesítmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi.

(2) 
39
 
  Ha a közút kezelője a feltételek teljesítéséhez is köthető hozzájárulását megtagadja, vagy a hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, vagy a kérelmező az előírt feltételeket sérelmesnek tartja, a kérelmező a közlekedési hatósághoz fordulhat, amely a tevékenységet engedélyezheti és feltételekhez kötheti vagy a közút kezelője által előírt feltételeket módosíthatja.

(3) 
Az építmény engedélyezésére jogosult, illetőleg a közlekedési hatóság az eredeti állapot helyreállítására, vagy a közút állagának és a forgalom biztonságának védelme érdekében szükséges munkák elvégzésére kötelezheti azt, aki az (1) bekezdésben foglaltakat megszegi.

(4) 
40
 
Az (1) bekezdés
  a)
és
  b)
pontjában meghatározott távolságon belül, a közút forgalomba helyezését követően létesített építményekben a közút közelségéből eredő és a jogszabályban meghatározott környezeti hatásokból eredő károkért a közút kezelője és vagyonkezelője felelősséggel nem tartozik.

43. §  (1) 
41
 
A közút kezelője
42
  a közút melletti ingatlanon, annak rendeltetésszerű használatát lényegesen nem akadályozó módon közúti jelzést, mozgatható hóvédművet, illetőleg — kártalanítás ellenében — azon, az alatt vagy felett műtárgyat helyezhet el, vagy tarthat fenn.

(2) 
43
 
Az (1) bekezdésben foglaltak szerint köteles tűrni a közúti jelzés elhelyezését az ingatlannak nem minősülő építmény, továbbá a villany-, telefon- és egyéb oszlop tulajdonosa is.

(3) 
44
 
A közútnak hófúvás és környezeti károk elleni védelme, valamint a közút környezetének a közúti közlekedés károsító hatásától való megóvása érdekében a közút mellett a veszélyeztetett helyeken erdő, fasor vagy cserjesáv telepíthető. Az erre a célra telepített vagy alkalmas erdőt védelmi rendeltetésű erdőnek kell nyilvánítani. A telepítéshez meg kell szerezni a szükséges földterület tulajdon- vagy kezelői jogát.

(4) 
45
 
A közút, illetőleg az épülő közút melletti ingatlan a fenntartási, építési munkák elvégzése céljából kártalanítás ellenében — kisajátítás nélkül — meghatározott időre igénybe vehető.

A közúti közlekedés ellenőrzése

44. § 
46
 (1) 
A közúti közlekedés ellenőrzésének ki kell terjednie

a) 
a közúti közlekedés rendjére,

b) 
a közúti forgalom szabályozására,

c) 
a közúti közlekedési szolgáltatások és a közúti járművek üzemeltetésének szabályszerűségére, illetve a jármű üzemeltetésére vonatkozó előírások megtartására, ideértve az adott tevékenységhez előírt okmányok, engedélyek, jelzések, felszerelések ellenőrzését is,

d) 
47
 
  a járművek műszaki állapotára, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségére, továbbá a felelősségbiztosítási kötelezettség teljesítésére,

e) 
a járművek összeépítésére és átalakítására vonatkozó előírások megtartására, valamint a külön jogszabályban meghatározott alkatrészek minősége tanúsításának meglétére,

f) 
a járműfenntartó tevékenység folytatása feltételeinek megtartására,

g) 
a közutak állapotára, tisztaságára, nem közlekedési célú igénybevételére,

h) 
a közút kezelőjének hozzájárulásához vagy a közlekedési hatóság engedélyéhez kötött járművek közlekedésére.

(2) 
48
 
  Az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési feladatok végzésére az
  a)
pont tekintetében a rendőrség; a
  b), d), e)
és
  h)
pontok tekintetében külön jogszabály alapján a rendőrség; a
  b)
,
  d)
,
  e)–h)
pontok tekintetében a közlekedési hatóság; a
  c)
és
  d)
pontok tekintetében a 20. § (11) bekezdésében meghatározott hatóság (a továbbiakban együtt: ellenőrző hatóság) jogosult. Az
  a)
és
  h)
pontok tekintetében a külföldi járművek ellenőrzését a rendőrség, illetve a közlekedési hatóság végzi. Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzési jogosultságát köteles igazolni.

(3) 
49
 
Az ellenőrző hatóság jelzésére a jármű vezetője a járművet köteles megállítani, személyazonosságát és járművezetési jogosultságát igazolni, a jármű és tartozékai, a rakomány, az okmányok ellenőrzésével kapcsolatos felhívásnak eleget tenni. Az ellenőrzés során az ellenőrző hatóság a járműhöz és tartozékaihoz, a rakományhoz tartozó okmányokat a helyszínen időlegesen elveheti, továbbá a jármű műszeres ellenőrző vizsgálatát vagy kötelező javítását rendeli el, amelynek a helyszínére történő közlekedésre a jármű vezetőjét utasíthatja. A kötelezően elrendelt javítás elvégeztetéséről az ellenőrző hatóságnak meg kell győződnie, az ezzel kapcsolatosan a hatóság részéről felmerült költségeket az eljáró hatóság megtérítteti a jármű üzembentartójával. A jármű vezetőjének vezetési és pihenőidejére vonatkozó — a 20. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott — előírások megsértése esetén az ellenőrző hatóság a pihenőidő letöltését rendeli el.

(4) 
50
 
  Ha az ellenőrzés alá vont jármű a külön jogszabályban össztömegre, tengelyterhelésre és méretre meghatározott előírásoknak nem tesz eleget, illetve műszaki állapota külön jogszabály szerint balesethez vezethet, az ellenőrző hatóság a jármű továbbközlekedését — ellenőrzési jegyzőkönyv kiállításával, a forgalmi engedély időleges, elismervény átadása melletti helyszíni elvételével és várakozóhely kijelölésével is — megtiltja. Az elismervényen fel kell tüntetni az elvett forgalmi engedély visszaadásának helyét is. A jármű a közúti forgalomban történő részvétellel — a továbbközlekedés tilalmára okot adó szabálytalanságok megszüntetéséig — a kijelölt várakozó helyet nem hagyhatja el. Ha a jármű, a hiányosságok megállapítását követően — az ellenőrzés helyét — nem a közúti forgalomban történő részvétellel hagyja el és a közúti forgalomba történő visszatérése egyértelműen kizárható, az ellenőrző hatóság eltekinthet a várakozó hely kijelölésétől.

(5) 
51
 
  A forgalmi engedély időleges helyszíni elvételéről kiállított elismervény — a továbbközlekedés tilalmára okot adó szabálytalanságok megszüntetését követően — a forgalmi engedély átvételére és az átvétel helyére történő közlekedésre jogosít. A forgalmi engedély visszaadást megelőzően az ellenőrző hatóság újabb ellenőrzést végezhet.

(6) 
52
 
  A közúti ellenőrzések során — ha a jármű üzembentartója nincs jelen — az ellenőrző hatóság az üzemben tartóval szemben helyszínen alkalmazott intézkedéseiről a jármű vezetőjét is tájékoztatja.

(7) 
53
 
  A közlekedési hatóság a külön engedély alapján üzemeltetett, valamint a nem közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek esetében az (1) bekezdés
  c)—e)
pontjában megjelölt ellenőrzéseket a jármű telephelyén is végezheti, az
  f)
pontban meghatározott járműfenntartó tevékenységet csak telephelyen ellenőrizheti.

(8) 
54
 

A gépjárművezetőkre vonatkozó szociális előírások ellenőrzése
55
 

44/A. § 
56
 (1) 
57
 
A közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-ai 3821/85/EGK tanácsi rendeletben (a továbbiakban: a tachográfokra vonatkozó közösségi rendelet) meghatározott illetékes hatóság Magyarországon a közlekedési hatóság.

a) 
  a gépjármű vezetőjére és a gépjármű üzemben tartójára meghatározott kötelezettségek ellenőrzése,

b) 
  a közúti és telephelyi ellenőrzést végzők képzésének, továbbképzésének, valamint az ellenőrzési és vizsgálati módszerek kialakítása,

c) 
  a menetíró készülék (tachográf) beépítését, javítását és illesztését végző műhelyre vonatkozó követelmények ellenőrzése, valamint

d) 
  az ellenőrzéshez szükséges tachográfkártyák (a gépjárművezetői kártya, az ellenőri kártya, a műhelykártya és az üzembentartói kártya) kiadása és az ahhoz kapcsolódó nyilvántartás kezelése

— a 20. § (11) bekezdésben és a 44. § (2) bekezdésben az ellenőrző hatóságok feladatkörét meghatározó előírások sérelme nélkül — a közlekedési hatóság feladata.

(3) 
  A tachográf kártyák kibocsátásához tartozó nyilvántartás (a továbbiakban: tachográf kártya nyilvántartás) a tachográf kártyán rögzített — tachográfokra vonatkozó közösségi rendeletben meghatározott — adatokat tartalmazza.

(4) 
  A tachográf kártya nyilvántartásból az Európai Közösség más tagállamának illetékes hatóságai, valamint a külön jogszabály alapján ellenőrzési feladatkörrel rendelkező magyar hatóságok a (2) bekezdésben meghatározott közösségi jogszabályok szerinti ellenőrzési feladataik teljesítéséhez igényelhetnek adatot.

(5) 
  A közlekedési hatóság a tachográf kártya érvényességi idejének lejártát követő öt naptári évig kezeli a tachográf kártya nyilvántartásban szereplő adatokat.

(6) 
59
 
  A (2) bekezdésben meghatározott közösségi jogi aktusok rendelkezései végrehajtásának ellenőrzése során a közúti szállítást végző egyes járművek személyzetének vezetési és pihenőidejének ellenőrzéséről szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) 
60
 
  A tachográfokra vonatkozó közösségi rendelet hazai végrehajtásának részletes szabályait a miniszter, a tachográf kártyák kiadásával, és azok ellenőrzésével kapcsolatos díjakat a miniszter — az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben — rendeletben állapítja meg.

(8) 
61
 
  A (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzések tagállami végrehajtásához kapcsolódóan a közlekedési hatóság feladata:

a) 
  a 44. § (1) bekezdésének
  c), d), e)
és
  h)
pontjában, továbbá az e § (2) bekezdésében meghatározott közúti és telephelyi ellenőrzési feladatok ellenőrző hatóságok közötti folyamatos koordinációja,

b) 
  a más tagállam közúti ellenőrző hatóságaival való adat-, tapasztalat- és információcsere, továbbá koordináció az összehangolt közúti ellenőrzések biztosítására, valamint

c) 
  az ellenőrző hatóságok által végzett közúti és telephelyi ellenőrzések statisztikai adatainak gyűjtése, összesítése, valamint ennek alapján adatszolgáltatás az Európai Bizottság részére.

(9) 
62
 
  A (7) bekezdésben meghatározott tachográfkártya kiadására irányuló kérelem kizárólag személyesen terjeszthető elő a közlekedési hatóságnál.

45. §  (1) 
63
 
Az országos és a helyi közút kezelője útellenőri szolgálatot működtet. Az útellenőri szolgálat működésének feltételeit a miniszter által megállapított keretek között a közút kezelője
64
  határozza meg.

(2) 
Az útellenőr feladata

a) 
65
 
a közút állapotának, tisztaságának, nem közlekedési célú igénybevételének a figyelemmel kísérése,

b) 
a közúti jelzések láthatóságának, épségének és működésének ellenőrzése,

c) 
a közút mellett végzett — a közút forgalmát érintő — tevékenységek ellenőrzése,

d) 
a közúttal és a forgalommal kapcsolatos információk szerzése és továbbítása,

e) 
66
 
a közúti forgalom biztonsága érdekében az általa elvégezhető halaszthatatlan intézkedések megtétele, egyébként az intézkedés szükségességéről a kezelő haladéktalan értesítése.

(3) 
Feladatainak ellátása során az útellenőr intézkedik, figyelmeztet, a szabálytalan magatartás megszüntetésére felhív, illetőleg büntető, szabálysértési feljelentést tesz, vagy közlekedési hatósági eljárást kezdeményez.

(4) 
Az útellenőrt fokozott büntetőjogi védelem illeti meg.

(5) 
67
 
  A külön jogszabály szerinti díjköteles utak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szerv, illetve az általa megbízott gazdálkodó szervezet

a) 
68
 
  a 33/A. § szerinti használati díj és útdíj megfizetésének ellenőrzése és a pótdíj behajtása, valamint

b) 
  az e törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából

olyan elektronikus ellenőrzési rendszer működtetésére is jogosultak, amely az érvényes úthasználati jogosultsággal nem rendelkező gépjármű rendszámát, áthaladásának helyét és időpontját az adatellenőrzést követően rögzíti.

46. § 
70
 (1) 
  A közút kezelőjén a helyi közutak tekintetében

a) 
  3. § (2) bekezdésében, 7. § (3) bekezdésében, 9/D. § (1) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés
  a)
pontjában, 15. § (1) bekezdésében, 29. § (4) és (9) bekezdésében, 29/B. § (2) bekezdésének
  a)
pontjában, 33. § (2) bekezdésében, 34–35. §¬ban, 36. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 37. § (2) és (3) bekezdésében, 41. §¬ban, 42. § (3) bekezdésében, 42/A. § (1) és (2) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében és a 45. § (1) bekezdésében a helyi önkormányzat képviselő-testületét;

b) 
  Budapest Főváros Önkormányzata esetében az
  a)
pontban foglaltaktól eltérően a fővárosi közgyűlést

kell érteni.

(2) 
A fővárosi közgyűlés az (1) bekezdésben foglalt feladatait az önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság útján is elláthatja.

46/A. § 
71
 (1) 
  A közlekedési hatóság jogosult:

a) 
  a közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők vizsgáztatásával összefüggésben a vizsgázó,

b) 
  a járművezetők utánképzésével, szakirányú továbbképzésével és pályaalkalmassági vizsgálatával összefüggésben a járművezető,

c) 
  a közúti áru- és személyszállítás végzésével összefüggésben a vállalkozás ügyvezetését, szakmai irányítását ellátó személy és közreműködő járművezető,

d) 
  a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben – jogszabály alapján vezetett – névjegyzékbe felvett közúti közlekedési szakember

személyes és egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó különleges adatait kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket – ezek hitelességének utólagos igazolása céljából – nyilvántartani.

(2) 
Az (1) bekezdés
  a)
pontjával összefüggésben az adatok kezelésére és nyilvántartására a vizsgaközpont is jogosult.

46/B. § 
72
 (1) 
73
 
A közúti közlekedési igazgatási eljárás során a hatóság által — külön jogszabályban meghatározottak szerint — kiadott érvényesítő címkéért és azok pótlásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) 
74
 
Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza az (1) bekezdésben meghatározott díj fizetésére kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, beszedésének módját, a kedvezmények, mentességek körét.

46/C. § 
75
 (1) 
76
 
A külön jogszabályban meghatározott ellenőrző hatóság jogosult a veszélyes árut szállító jármű ellenőrzéséről felvett ellenőrzési jegyzékben megjelölt, a gépjárművezetőre vonatkozó természetes személyazonosító adatok, lakcím, a vezetői engedélyben található egészségi és pályaalkalmassági adatok, személyazonosító igazolvány/útlevél száma, ADR oktatási bizonyítvány száma, a kísérő nevére és állampolgárságára, a feladó nevére és címére, továbbá a címzett nevére vonatkozó személyes adatok kezelésére és nyilvántartására. Az adatokat öt évig kell megőrizni.

(2) 
77
 

(3) 
78
 
  A közlekedési hatóság az e törvény 44. § (3) és 45. § (1)—(3) bekezdése alapján hivatalból indított eljárása során — annak tárgyával összefüggésben — az ügyfelet személyes adatszolgáltatásra és/vagy nyilatkozattételre kötelezheti.

(4) 
79
 
  A közlekedési hatóság jogosult a közúti és telephelyi ellenőrzési eljárása során a vizsgálat alá vont menet- és fuvarokmányokon, az üzemben tartó által végzett ellenőrzések nyilvántartásában, továbbá a tachográfkészülékben, az adatrögzítő lapon és a tachográfkártyán tárolt (rögzített) személyes és egyéb adatok kezelésére. A közlekedési hatóság a személyes adatok kezelésére az ellenőrzés alapján indult eljárás lezárását követő öt évig jogosult.

46/D. § 
80
 (1) 
  A jogszerű vizsgáztatás, vizsgálat és ellenőrzés, illetve a visszaélések kiszűrése és a megfelelő felelősségre vonás kezdeményezése érdekében a közlekedési hatóság jogosult

a) 
81
 
a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatása,

b) 
  a járművek műszaki vizsgálata,

c) 
  a közúti járművek telephelyi ellenőrzése és

d) 
  a járművezető-képzés feltételeinek ellenőrzése során a vizsgáztatásról, vizsgálatról és ellenőrzésről – adatrögzítés nélkül – elektronikus berendezéssel közvetlen kép- és hangmegfigyelést végezni.

(1a)
82
  Az (1) bekezdés
  a)
pont szerinti esetben a közlekedési hatóság jogosult elektronikus berendezéssel kép- és hangfelvételt adatrögzítéssel készíteni, amelyet a vizsgaeseménytől számított 15 napig, illetve amennyiben az érintett vizsga ügyében eljárás indult, az eljárás jogerős lezárásáig szükséges megőrizni.

(2) 
  A közlekedési hatóságnak lehetővé kell tenni, hogy – a vizsgázó erre irányuló kérése esetén – az (1) bekezdés
  a)
pontja szerinti vizsga letétele az (1) bekezdésben meghatározott megfigyelés nélkül is megtörténhessen.

(3) 
  Az (1) bekezdés szerinti közvetlen megfigyelésről a közlekedési hatóság köteles mindenki számára jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó személyek tájékozódását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést elhelyezni

a) 
  az adott területen elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásáról (térfigyelés),

b) 
  az elektronikus biztonságtechnikai rendszer által folytatott közvetlen megfigyelési rendszert alkalmazó üzemeltetőről, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről.

(4) 
83
 
  Az (1) bekezdés
  a)
pontja szerinti esetben az (1)–(3) bekezdés szerinti kép- és hangmegfigyelésre vonatkozó előírásokat a vizsgaközpontra is alkalmazni kell.

46/E. § 
84
 
  A közlekedési hatóság vezetője a feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult.

46/F. § 
85
 
  Az e törvénynek a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 57. § (1) bekezdésével megállapított 18. § (8) bekezdése szerinti vizsgaközponti feladatokat a 48. § (3) bekezdés
  a)
pont 8. alpontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendelettel történő kijelölés hatálybalépéséig a közlekedési hatóság végzi.

46/G. § 
86
 
Az e törvénynek az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXIX. törvénnyel megállapított 12. § (3)–(3c) bekezdése szerinti tilalommal érintett jelet, jelzést, egyéb tárgyat, berendezést, reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést 2012. szeptember 30-ig el kell távolítani.

46/H. § 
87
 
Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépése előtt forgalomba helyezett utak vonatkozásában a 29. § (3e) bekezdése szerinti elszámolást a NIF Zrt. 2012. december 31-ig köteles elkészíteni azzal, hogy az értékmeghatározás napjának a Módtv. hatálybalépésének napját kell tekinteni.

46/I. § 
88
 
  Az e törvénynek az egyes klímapolitikai és közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXVIII. törvény által megállapított 29. § (2) és (2a) bekezdésében foglaltakat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

47. § 
89
 
  A törvény alkalmazásában:

1. 
90
 
  gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;

2. 
  közúti jármű: közúti szállító vagy vontatóeszköz (ideértve az önjáró és vontatott munkagépet is); az egyes járműfajták meghatározására a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban ( KRESZ) foglaltak az irányadók;

3. 
  közösségi közlekedés: menetrend alapján közlekedő gépjárművekkel végzett közforgalmú személyszállítás;

4. 
  közúti személyszállítás: a közúti járművel végzett személyszállítás, valamint a személyszállító gépjármű gépjárművezetővel együtt történő rendelkezésre bocsátása;

5. 
  közúti árufuvarozás: a közúti járművel végzett árufuvarozás, valamint az áruszállító gépjármű gépjárművezetővel együtt történő rendelkezésre bocsátása;

6. 
  vevőszolgálati javítóhálózat: a járművek garanciális javítását és alkatrészellátását végző szervezetek rendszere;

7. 
  út: a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, vagy magánterület (közút, magánút); magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt utat is;

8. 
  közforgalom elől elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy „Mindkét irányból behajtani tilos” jelzőtáblával és a „magánút” feliratot tartalmazó kiegészítő táblával jelzett út, amely az ingatlan-nyilvántartásban magánútként van bejegyezve;

9. 
  az út műtárgya: a híd, a pontonhíd, a hajóhíd, a felüljáró, az áteresz, az alagút, az aluljáró, a támfal, a bélésfal, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna vagy más vízelvezető létesítmény; a két méternél nagyobb nyílású áthidaló műtárgy: híd, a két méternél kisebb nyílású áthidaló műtárgy: áteresz;

10. 
  az út tartozéka: a várakozóhely, pihenőhely, a vezetőoszlop, a korlát, az útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb létesítmény, berendezés (így különösen jelzőtábla, jelzőlámpa, segélykérő telefon, parkolójegy-kiadó automata, sorompó), a zajárnyékoló fal és töltés, hóvédő erdősáv, fasor vagy cserjesáv (védelmi rendeltetésű erdő), valamint a közút határától számított két méter távolságon belül ültetett fa, az összefüggő üzemi gyümölcsöshöz tartozó fák kivételével, az út üzemeltetéséhez szükséges elektronikus hírközlő eszközök és hálózatok;

11. 
  közúthálózat: az országos közutak és a helyi közutak összefüggő rendszere;

12. 
  az út határa: az útnak – a kiemelt szegélyt, az útpadkát, a rézsűt, az út víztelenítését szolgáló árkot, csatornát, más vízelvezető létesítményt is magában foglaló – külső széle;

13. 
  az út területe: az út határai közötti terület és a hozzá tartozó földrészlet;

14. 
  útcsatlakozás: útnak, járműforgalmat szolgáló létesítmény (pl. üzemanyagtöltő-állomás) területének, vagy a járművek közút melletti ingatlanról közútra való ráhajtását szolgáló területnek a közúthoz csatlakozása;

15. 
  útépítési érdekeltségi hozzájárulás [31. § (2) bek.] szempontjából a közút használatában érdekeltek: a közút mentén ingatlantulajdonnal, földhasználati joggal, ipari, közlekedési, kereskedelmi vagy mezőgazdasági tevékenység céljára szolgáló telephellyel rendelkező magánszemélyek és jogi személyek;

16. 
  kerékpárút: jelzőtáblával kerékpárútként megjelölt közút;

17. 
  gyalogút: jelzőtáblával gyalogútként megjelölt, vagy olyan helyi közút, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál, és az úttesttől tartós fizikai akadály (árok, korlát, kerítés, sövény stb.) vagy két méternél nagyobb távolság választja el;

18. 
91
 
belföldi üzemben tartó: a jármű tulajdonosa, vagy a tulajdonos által meghatározott, a jármű üzemben tartásának jogát és kötelezettségét gyakorló személy vagy szervezet, akinek/amelynek

1. 
  természetes személy üzemben tartó esetében – állampolgárságára tekintet nélkül – a lakóhelye és szokásos tartózkodási helye is, vagy

2. 
nem természetes személy esetében székhelye vagy telephelye Magyarország területén van;

19. 
  iskolavezető: a közlekedési hatóság engedélyével végzett tanfolyami, szaktanfolyami képzést irányító személy;

20. 
  szakoktató: a közúti járművezetők képzésében oktatóként részt vevő személy;

21. 
  vizsgabiztos: a közúti járművezetők vizsgáztatását végző személy (járművezetői vizsgabiztos), valamint a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatását végző személy (szaktanfolyami vizsgabiztos);

22. 
  közúti közlekedési szakember: szakoktató, iskolavezető, vizsgabiztos, továbbá

1. 
  a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott

1. 
  személytaxis szolgáltatói képesítéshez kötött tevékenységet folytató járművezető,

2. 
  személygépkocsis személyszállító szolgáltatói képesítéshez kötött tevékenységet folytató járművezető,

3. 
  személytaxis vállalkozói képesítéshez kötött tevékenységet folytató szakmai vezető,

4. 
  személygépkocsis személyszállító vállalkozói képesítéshez kötött tevékenységet folytató szakmai vezető,

2. 
  az autóbusszal végzett belföldi és nemzetközi személyszállítás szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról szóló külön jogszabályban meghatározott, autóbuszos személyszállító vállalkozói képesítéshez kötött tevékenységet folytató szakmai vezető,

3. 
  a belföldi és a nemzetközi közúti árufuvarozás szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról szóló külön jogszabályban meghatározott, árufuvarozó vállalkozói képesítéshez kötött tevékenységet folytató szakmai vezető,

4. 
  a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott, szakmai alap- és továbbképzési képesítéshez kötött tevékenységet folytató gépjárművezető,

5. 
  a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló külön jogszabályban meghatározott, gépkezelői jogosítványhoz kötött tevékenységet folytató gépkezelő,

6. 
  a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló külön jogszabályban meghatározott, szakkísérői képesítéshez kötött tevékenységet folytató személy,

7. 
  a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló külön jogszabályban meghatározott, autógáz-biztonsági képesítéshez kötött tevékenységet folytató személy,

8. 
  a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete 2009. évi módosításaival és kiegészítéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló külön jogszabályban meghatározott

1. 
  veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói képesítéshez kötött tevékenységet folytató személy,

2. 
  veszélyesáru-szállító gépjárművezető,

9. 
  a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításáról szóló külön jogszabályban meghatározott, mezőgazdasági vegyszer, üzemanyag szállítására eredményes vizsgát tett járművezető,

10. 
  a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló külön jogszabályban meghatározott, undort keltő anyag szállítására eredményes vizsgát tett járművezető;

23. 
92
 
várakozási terület: a közutak, valamint az állam és a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek gépjárművel történő várakozásra kijelölt része;

24. 
93
 

25. 
  tanfolyam: a közúti járművezetők szervezett formában történő képzése; a tanfolyam a képzési engedélynek megfelelően elméleti (tantermi vagy zárt rendszerű elektronikus távoktatás), és gyakorlati képzési részekből állhat;

26. 
  szaktanfolyam: a közúti közlekedési szakemberek szervezett formában történő képzése és továbbképzése; a szaktanfolyam a képzési engedélynek megfelelően elméleti (tantermi vagy zárt rendszerű elektronikus távoktatás), és gyakorlati képzési részekből állhat;

27. 
  közúti biztonsági auditor: a közúthálózat részét képező utak, úttartozékok vagy az út műtárgyai engedélyezési és kiviteli terveinek, valamint a megvalósult utak, úttartozékok vagy az út műtárgyai forgalomba helyezés előtti és az üzemeltetés első évében végzett – a tervezőtől, az építtetőtől és a kivitelezőtől független – részletes, módszeres műszaki biztonsági ellenőrzést végző természetes személy;

28. 
  zárt rendszerű elektronikus távoktatás (e-learning): elméleti képzési ismeretanyag oktatását digitális tananyag formájában informatikai hálózaton (Internet, intranet) keresztül zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerrel megvalósító távoktatási forma, ahol az oktató, az oktatásszervező és a hallgató közös kommunikációs eszköze a számítógép és az informatikai hálózat, továbbá a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer; e törvény alkalmazásában a „zárt rendszerű elektronikus távoktatás” és az „e-learning” kifejezések azonos jelentéssel bírnak;

29. 
  zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer (Learning Management System, LMS): a hallgató képzését tervező, szervező és ellenőrző, a képzéshez szükséges digitális tananyagot valamint kiegészítő ismeretanyagot a képzési program szerint számára eljuttató (web böngészőben megjelenítő), minősített és tanúsított zárt informatikai rendszer, mely a képzésszervezésen túl adatbázisában manipulálhatatlanul rögzíti és értékeli a tanuló képzési programban rögzített előrehaladását, ellenőrző kérésekre adott válaszait, eredményeit, tevékenységét és végrehajtja – a tanuló teljesítményének értékelése alapján – a képzési program szerint lehetséges navigációs kéréseit;

30. 
94
 
  elektronikus útdíjszedési és díjellenőrzési létesítmények: az elektronikus díjszedéshez, díj ellenőrzéshez szükséges létesítmények, valamint egyéb sajátos építmények, amelyek magukban foglalják különösen a tartószerkezeteket és a tartozékokat, kamerákat, telematikai berendezéseket, oszlopokat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat és egyéb telepített informatikai berendezéseket;

Megállapította: 2013. évi LXVII. törvény 35. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.
Beiktatta: 2007. évi CLXXV. törvény 17. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.
Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXVII. törvény 37. § (2) c). Hatálytalan: 2013. VII. 1-től.
Megállapította: 2012. évi CXIX. törvény 27. § (1). Hatályos: 2012. VIII. 7-től.
Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCVIII. törvény 61. § a). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.
11 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXVII. törvény 37. § (2) c). Hatálytalan: 2013. VII. 1-től.
12 Beiktatta: 2011. évi CLXVI. törvény 1. § (14). Hatályos: 2012. I. 1-től.
13 Megállapította: 2012. évi CXIX. törvény 29. § (1). Hatályos: 2012. VIII. 7-től.
14 Beiktatta: 2012. évi CXIX. törvény 29. § (2). Hatályos: 2012. VIII. 7-től.
15 Megállapította: 2007. évi CLXXV. törvény 18. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től.
17 Megállapította: 1998. évi LXXIII. törvény 10. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
19 Megállapította: 2000. évi CXXVII. törvény 11. §. Hatályos: 2001. I. 1-től.
21 Megállapította: 2007. évi CLXXV. törvény 18. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.
22 Megállapította: 2013. évi CCXXVIII. törvény 2. §. Hatályos: 2013. XII. 26-tól.
23 Beiktatta: 2007. évi CLXXV. törvény 18. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.
28 Megállapította: 2007. évi CLXXV. törvény 19. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.
29 Beiktatta: 2009. évi LVI. törvény 6. § (7). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
30 Megállapította: 1998. évi LXXIII. törvény 12. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
31 Megállapította: 2013. évi CCXXVIII. törvény 3. §. Hatályos: 2014. V. 1-től.
32 Megállapította: 1998. évi LXXIII. törvény 13. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
34 Beiktatta: 1998. évi LXXIII. törvény 14. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
35 Beiktatta: 1991. évi XX. törvény 92. § (8). Hatályos: 1991. VII. 23-tól.
36 Megállapította: 2007. évi CLXXV. törvény 21. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.
37 Megállapította: 2010. évi CLXXII. törvény 21. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
38 Beiktatta: 2012. évi CXIX. törvény 30. § (1). Hatályos: 2012. VIII. 7-től.
39 Megállapította: 2007. évi CLXXV. törvény 21. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.
40 Beiktatta: 2012. évi CXIX. törvény 30. § (2). Hatályos: 2012. VIII. 7-től.
41 Megállapította: 1997. évi XC. törvény 1. §. Hatályos: 1997. XII. 16-tól.
43 Beiktatta: 1997. évi XC. törvény 1. §. Hatályos: 1997. XII. 16-tól.
44 Számozását módosította: 1997. évi XC. törvény 1. §.
45 Számozását módosította: 1997. évi XC. törvény 1. §.
46 Megállapította: 1996. évi X. törvény 10. §. Hatályos: 1996. III. 15-től.
47 Megállapította: 2013. évi XXI. törvény 5. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.
49 Megállapította: 2006. évi IX. törvény 13. §. Hatályos: 2006. II. 3-tól.
50 Beiktatta: 2006. évi IX. törvény 13. §. Hatályos: 2006. II. 3-tól.
51 Beiktatta: 2006. évi IX. törvény 13. §. Hatályos: 2006. II. 3-tól.
52 Beiktatta: 2006. évi IX. törvény 13. §. Hatályos: 2006. II. 3-tól.
53 Megállapította: 2006. évi CX. törvény 19. §. Hatályos: 2006. XII. 22-től.
54 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXIX. törvény 37. § (1). Hatálytalan: 2012. VIII. 7-től.
55 Beiktatta: 2005. évi XI. törvény 5. §. Hatályos: 2005. III. 23-tól.
56 Beiktatta: 2005. évi XI. törvény 5. §. Hatályos: 2005. III. 23-tól.
58 Megállapította: 2006. évi CX. törvény 20. § (1). Hatályos: 2007. IV. 11-től.
59 Megállapította: 2006. évi CX. törvény 20. § (2). Hatályos: 2007. IV. 11-től.
61 Beiktatta: 2006. évi CX. törvény 20. § (3). Hatályos: 2007. IV. 11-től.
62 Beiktatta: 2009. évi LVI. törvény 6. § (9). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
65 Megállapította: 1998. évi LXXIII. törvény 16. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
66 Beiktatta: 1998. évi LXXIII. törvény 16. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
67 Megállapította: 2007. évi CLXXV. törvény 22. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd még: 2007. évi CLXXV. törvény 59. § (6).
70 Megállapította: 2012. évi XCIII. törvény 12. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.
71 Megállapította: 2012. évi XLI. törvény 57. § (3). Hatályos: 2012. VII. 1-től.
72 Beiktatta: 1998. évi LX. törvény 19. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.
75 Beiktatta: 2002. évi LXVIII. törvény 6. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.
77 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXII. törvény 105. § (2). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
78 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 83. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
79 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 83. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
80 Beiktatta: 2007. évi CLXXV. törvény 23. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.
81 Megállapította: 2012. évi CXIX. törvény 31. § (1). Hatályos: 2012. VIII. 7-től.
82 Beiktatta: 2012. évi CXIX. törvény 31. § (2). Hatályos: 2012. VIII. 7-től.
83 Beiktatta: 2012. évi XLI. törvény 57. § (4). Hatályos: 2012. VII. 1-től.
85 Megállapította: 2012. évi XLI. törvény 57. § (5). Hatályos: 2012. VII. 1-től.
86 Beiktatta: 2012. évi CXIX. törvény 32. §. Hatályos: 2012. VIII. 7-től.
87 Beiktatta: 2012. évi CXIX. törvény 33. §. Hatályos: 2012. VIII. 7-től.
88 Beiktatta: 2013. évi CCXXVIII. törvény 4. §. Hatályos: 2013. XII. 26-tól.
89 Megállapította: 2010. évi CLXXII. törvény 22. §. Hatályos: 2011. I. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi XXXIV. törvény 16. §.
90 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 23. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.
91 Megállapította: 2012. évi CXIX. törvény 34. § (1). Hatályos: 2012. VIII. 7-től.
92 Megállapította: 2012. évi CXIX. törvény 34. § (2). Hatályos: 2012. VIII. 7-től.
93 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXIX. törvény 37. § (1). Hatálytalan: 2012. VIII. 7-től. Végre nem hajtható módoítására lásd: 2012. évi LXXXIV. törvény 15. § (3) c).
94 Beiktatta: 2012. évi CCVIII. törvény 60. § (11). Hatályos: 2013. I. 1-től.